Tapasztalatok hosszú idejű mérések alapján: Az épületfizikai szempontból meghatározó levegő – és falnedvesség javítása.
A tömör építési mód, beleértve az ablakokat is az elmúlt években nagymértékű nedvesedésből származó károkat idézett elő.
Miért szükséges a légcsere kikényszerítése?
Épületfizikai szempontból a nedvesedésből származó károk pl. penész megelőzéséhez egy folyamatos minimális légcserére van szükség. Ennek elsősorban az a célja, hogy a belső tér nedves levegőjét száraz levegőre cserélje. Mivel minden lakásba folyamatosan kerül nedvesség, ennek a légcserének is folyamatosnak kell lennie, annak érdekében, hogy a páratartalmat egy kritikus szint alatt tartsuk.
Az a nedvesség (pára), ami nem kerül a légcsere által kivezetésre, a falak pórusaiban halmozódik fel. Ezért a magasabb páratartalmú levegővel bíró lakások falai „nedvesebbek“ mint azon lakásoké, melyekben a levegő pártartalma alacsonyabb. Ez egyrészt penészt idéz elő, másrészt negatívan hat az épület energia mérlegére, mert a nedvesebb falak hővezetési mutatója lényegesen magasabb, mint a szárazaké.
Fűtési energia többletfelhasználás
Ahhoz, hogy egy 70 %-os relatív páratartalmú levegővel bíró lakást 20°C fokra fűtsünk fel, 26 %-kal több fűtési energiára van szükség, mint 45 %-os relatív páratartalmú levegő esetén. Az alábbi táblázat bemutatja a fűtési energia többletfelhasználást 45 % relatív páratartalomból kiindulva 20 – 22°C hőmérséklet tartományban.
Egy felújított referencia lakás esetében hosszú időn keresztül végeztek méréseket. Az energiafogyasztással kapcsolatos feljegyzések a szellőzők 1995-ös beszerelését megelőzően és az 1999-2002. közötti feljegyzések a szellőzők beszerelését követően, megmutatták, hogy a relatív páratartalom csökkenése az energiafelhasználás középértékét 40 %-kal csökkentette.
A rejtett ablak szellőzők a lakások megkövetelt szellőzését energia és költségtakarékos módon, a felhasználótól függetlenül tudják megvalósítani.
